A tüdőrák napjaink „listavezető” daganatos betegsége, sajnálatos módon ugyanis ez az a ráktípus, amely világszerte a legtöbb halálos áldozattal jár.

Ennél tragikusabb a tény, hogy egyúttal ez az a betegség, amely a leginkább megelőzhető volna, ám a

megelőzésre nem áll rendelkezésre megfelelő, korai szűrővizsgálat.

Kezdeti tünetmentessége után a betegség hosszú időn keresztül alakul ki, az előrehaladottabb stádiumokban légszomj, tartós köhögés, zihálás jelentkezik.

A betegségre mellkasi röntgen, CT, tüdőszűrés alkalmával is rátalálhatnak, a kóros sejtburjánzást viszont (vagyis a rákos daganat) csak szövetminta vizsgálata igazolhatja teljes bizonyossággal. A röntgen is elengedhetetlen a képalkotási vizsgálathoz, de a CT felvétel után azonosítható részletesebben a probléma súlyossága.  A tüdőráknak 20 típusa ismert, gyakorlatilag bármely sejt megbetegedhet, de a leggyakoribb (esetek 90%-a) a hörgőrendszer belső felületét alkotó hámsejtek valamelyikéből eredő tüdőrák típus. Két alapvető típusa ismert az eseteknek, a kissejtes és a nem kissejtes típusú. Az első típus összességében agresszívebb, mint a második, nem kissejtes típusba tartozó. Kivételt képez a nagysejtes tüdőrák, amely szintén egy igen agresszív fajta.

Kialakulásának legfontosabb okát a kutatók a passzív vagy aktív dohányzásban állapították meg. Az esetek kb. 87%-a aktív kb. 5%-a passzív dohányzás okán betegedik meg vélhetően, de egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kutatók a különböző vegyszerek hatásainak is. A megbetegedések kis hányadánál a kialakulás oka nem azonosítható.

A tüdőrák kezelése leghatékonyabban a daganatos rész eltávolításával történhet, de jelentős sikereket érnek el különböző sugárkezelések és a kemoterápia során is.