A veserák megnevezés a veserák fajtáinak „gyűjtőneve”, ugyanis attól függően, hogy a rosszindulatú daganat a vese illetve vesetájék melyik részében keletkezik, több fajta veserák típus megkülönböztethető.

A leggyakoribb a vese kanyarulatos csatornáiban kialakuló

típus (az esetek mintegy 85%-t teszi ki), amely a mirigyes rákfajták vagy un. adenokarcinomák közé tartozik.

Ez a veserák típus kifejezetten felnőttkorban (főként 60 év felettieknél) alakul ki. A nephroblastoma vagy Wilms tumor ellenben csak gyermekkorban jelentkezik, és a gyerekkori rákfajták kb. 10%-áért felelős. A vesemedencét és vesekelyheket bélelő hámsejteket támadó veserák a harmadik típus. Ez utóbbiról tudni érdemes, hogy tünetei a húgyhólyagrák tüneteihez hasonlóak. A véres vizelet az egyik legjellemzőbb tünet.

Évente mintegy 2000-3000 esetet regisztrálnak ezzel a betegséggel, ami a nőknél leggyakoribb kb. 5-6000-es esetszámú mellrákhoz viszonyítva bizony nem elenyésző arány. Szűrés nem lehetséges a felismerése érdekében, de ultrahangon néha keresetlenül is diagnosztizálható. A szomorú részletek után viszont jöhet egy pozitív hír is: az összes rákfajta közül a veserák az a típus, amelyiknek a kezelésében legtöbbet fejlődött az utóbbi 10 évben az orvostudomány hazánkban. Ez azt jelenti, hogy több, igen hatékony gyógyszere is van manapság.

 Tünetei lehetnek: magas vérnyomás, vérvizelés (ez igen gyakori az esetek jóval több, mint felében megjelenik), deréktáji fájdalom, igen-igen ritkán a vese megnagyobbodása folytán bőrön át is tapintható lesz a daganat. A betegek kis részénél előrehaladott stádiumban a here körüli vénák tágulata is előfordulhat. Általános enyhébb tünetek is előfordulhatnak előrehaladottabb állapotban, mint: láz, rossz közérzet, súlyvesztés, gyengeség.