Petefészekrák: mire figyeljünk és hogyan kerülhetjük el?
A petefészekrák okai – ahogyan egyes más rák típusok okai is- mindmáig ismeretlenek. Tudni lehet viszont azt, hogy a statisztikák tanúsága alapján bizonyos csoportoknál, vagyis hasonló életmódot folytató egyéneknél a petefészekrák előfordulási esélye az átlagnál jóval magasabb. Ilyenek a „gyerektelen” vagyis gyereket nem szülő nők illetve azok a nők, akik 30 év feletti életkorban szülnek. A petefészekráknak ezen kívül genetikai, öröklött tényezőkre is visszavezethető az előfordulása.
Petefészekrák szűrésre főként abban az esetben érdemes jelentkeznünk, ha úgy tapasztaljuk, hogy
valamelyik petefészkünk megnagyobbodik, vagy bármilyen nem megszokott, esetleg fájdalommal is járó tünetet tapasztalunk. Ajánlják még abban az esetben is, ha valamilyen más vizsgálat során kiderül, hogy a kismedencében a normálistól eltérő mennyiségű szövettömeg van jelen. Egy nőgyógyászati vizsgálat fényt deríthet a problémára.
Vegyük szemügyre jobban a petefészekrák kialakulásával járó tüneteket. Fontos tisztában lennünk azzal, mire is figyeljünk, ugyanis a petefészekrák sok esetben egészen az előrehaladott stádiumig észrevétlen, tünetmentes lehet. Az esetek nagy részében (kb. 70%) sajnálatos módon a betegséget már csak ekkor diagnosztizálják, mikor a betegség már annyira elharapózott, hogy a hasüregben képez sűrű áttéteket.
A betegség korábbi időszakában, – ha nem is a kezdeteknél– már jelentkezhetnek bizonyos tünetek: gyakori, indokolatlan teltségérzés, evés közben túlságosan gyorsan beálló teltségérzés, egyéb hasi panaszok, de akár kismedence-táji fájdalom is. Ezek a tünetek viszont sajnos más, enyhébb betegségek tüneteivel is összetéveszthetőek.
Inkább gyanakodjunk ilyenkor hiába, de érdemes elvégeztetni a szűrővizsgálatot!
Az erőteljesebb tünetek: vizeletürítési panasz, gyakori vizelés, székrekedés, és más nyomásérzetek már növekvő daganatra vagy hasi szóródásra utalhatnak. Feltétlenül forduljunk mielőbb orvoshoz!