A hormonrendszer betegségei

A hormonok az azokra érzékeny sejtek számára sajátos parancsokat hordozó kémiai anyagok, amelyeket a belső elválasztású (endokrin) mirigyeink termelnek.

Adrenalin molekula

Közös sajátosságuk, hogy miután bekerülnek a vérbe, a termelődés helyétől távol eső helyeken

 

fejtik ki létfontosságú hatásaikat. Rendkívül sokféle funkciót befolyásoló hormonokat termelnek.

Szintén közös tulajdonságuk, hogy a legkisebb túltermelés v. hormonfelesleg is súlyos elváltozásokat okozhat. Optimális működésüket egészséges táplálkozással és életmóddal befolyásolhatjuk.

Endokrin mirigyeink: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a here, a petefészek, a csecsemõ mirigy, a tobozmirigy és a hasnyálmirigy.

A továbbiakban endokrin mirigyeink típusaival és azok jellegzetes betegségeivel ismerkedhet meg a kedves olvasó.

Az agyalapi mirigy (hipofízis): Két lebenyből áll, több másik mirigy működését is befolyásolja.

Hátsó lebeny, azon belül a hipotalamusz hozza létre az oxitocint, mely a méh összehúzódásáért felel szüléskor, valamint az orgazmusért is. Csökkenti a szorongást, euforizáló hatású. Itt termelődik a vazopresszin is, mely szervezetünk vízháztartásáért felel. A hátsó lebeny látja el még a hormonok raktározását is.

Elüső lebenyben termelődő hormonok:

tüszőérlelő hormon (FSH) –csírasejtek érése mindkét nemnél

sárgatest serkentő hormon (LH)

adrenokortikotrop hormon (ACTH) mellékvesekéreg stimuláló hormon

prolaktin (LTH): a tejelválasztást serkentő hormon

növekedési hormon (GH): a növekedést serkentő hormon

pajzsmirigy serkentő hormon (TSH): a pajzsmirigy működését serkentő hormon

melanocitaserkentő hormon (MSH)  hatásairól még keveset tudunk

Látható tehát, hogy egy másik mirigy károsodása, csökkent működése részben az agyalapi mirigy zavarával is kapcsolatban állhat.

Az agyalapi mirigy betegségei:

hipofízis adenóma: ugyan jóindulatú daganat, de képes a szerteágazó, bonyolult működési folyamatok összezavarására, ezáltal az életminőség jelentős mértékben romlik.

Cushing-kór: kezeletlenül idővel halált okoz a daganat

óriásnövés, törpeség a növekedési hormon túlzott vagy csökkent mértéke miatt

nem terhes nők, esetenként férfiak emlőjének váladékozása

A pajzsmirigy: optimális működéséhez megfelelő mennyiségű jódra van szüksége, melyet a raktárakból a TSH szabadít fel és juttat a véráramba. A pajzsmirigy által termelt hormonok a szervezet összes sejtjének aktivitásáért felelősek. Szabályozza az összes sejt energiatermelését, anyagcseréjét, oxigénfelvételét, a táplálék fő elemeinek sejtszintű hasznosítását. Kiemelkedő szerepe van a magzat testi és idegrendszeri fejlődésében.

A pajzsmirigy működési zavarai:

pajzsmirigy alulműködés: fáradtság, mélyülõ hang, székrekedés,passzivitás tünetegyüttes

pajzsmirigy alulműködés: (kidülledt szem, kézremegés, piros foltok a bõrön, valamint hasmenés, testtömeg csökkenése jó étvágy mellett, a szapora szívmûködés, Basedow-kór

A mellékpajzsmirigy: kalcium és foszfátforgalmat szabályozza, rendellenességei a Cushing-szindróma és Addison-kór.

A here és a petefészek: termelik a tesztoszteront illetve az ösztrogént. a hormonok csökkenése a klimax okozója mindkét nemnél,

A csecsemőmirigy: szintén több fajta hormont termel, viszont pubertás után visszahúzódik. A csecsemőmirigynek a melatonin termelés folytán az alvászavarokra van kimondottan hatása.

A hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek):  inzulin, glukagon, és szomatosztatin hormonok termelésén keresztül a cukorbetegségekre van nagy hatással.